Magyar az, aki aktívan tesz valamit, bármit, akármit a magyarság megmaradásáért! Mindenki más csak valami más, bármit is állítson magáról..

Reklám

2012. 01. 13.

Manson-gép

A gépet AD Manson írta le 1952-ben az issue of Newnes Practical Mechanics-Magazines-ban.
Egyetlen dugattyúja egybe van építve a terelődugattyúval. A gépet szelep vezérli.  Működhet lendkerekes forgattyús szerkezettel, (ekkor mindkét irányban működik) vagy szabad-dugattyús verzióban, ahol a dugattyút egy rugó tartja közép helyzetben és lendkerék valamint forgattyús szerkezet nélkül pusztán rezgő mozgást végezve.

A Manson gép működése:
A gép alját melegítjük a felső része hideg.
A terelő középállásban van, alatta a gáz a melegítés hatására tágulni kezd.
A táguló gáz kinyomja a dugattyút, ami egyúttal a terelőt is feljebb emeli, és még több gáz kerül a  meleg oldalra. A folyamat addig folytatódik, míg a dugattyú a felső holtpontra nem érkezik. Ekkor a szelep kinyit és a gépben lévő túlnyomás távozik. 
A dugattyú és vele a terelő is a meleg oldal felé mozdul el, a szelep zár és a gépben maradt gáz a hideg oldalra terelődik, ahol lehűlve részleges vákuumot hoz létre. Evvel a munkadugattyú a terelővel az alsó holtpont mozog, ahol újra kinyit a szelep és a gépben kialakult alacsony nyomás újra kiegyenlítődik.

A gép önstartolásra is képes, de ahhoz, hogy magától induljon, két feltételnek teljesülnie kell. Az egyik, hogy középen legyen a kiszorítója.
Amennyiben rugós gépről van szó, akkor a rugó erejének ellensúlyoznia kell a gravitációból adódó plusz nehézségi erőt is. Lendkerék esetében mechanikusan kell megoldani, hogy a gép mindig a dugattyúk középállásánál álljon meg.
Nem indul magától a gép a kiszorító alsó és felső holtpontján, amikor a szelep amúgy is nyitva van.
A másik feltétel az, hogy az alágyújtás után, gyorsabban terjedjen ki a gépben lévő gáz, mint ahogy az illesztéseknél elszivárog, és így ki tudja mozdítani a dugattyúkat a nyugalmi helyzetből.
Mint minden hőlégmotornál, itt is fontos a jó tömítettség.

Manson gép szelep nélkül?
Igen, lehetséges!
Ha nem teszünk szelepet a gépre, csak egy nagyon apró lyukat valahol a hengerre, és a szivárgás mértéke nem haladja meg a gáz tágulásából, illetőleg összehúzódásából adódó nyomásváltozások mértékét, akkor a gép működésre bírható. Ebben az esetben a gép úgy működik, hogy a felső és alsó holtpontokra érve a dugattyú várakozik, míg a nyomás normalizálódik és el tud mozdulni középállás felé.
A dugattyúk hosszú kitérése miatt a Manson típusú gépek nyomatéka nagy!

Mire figyeljünk építéskor?
Ha a dugattyú túl kicsi, akkor gyenge a gép, ha túl széles, akkor elfoglalja a helyet a hideg oldalon és kevés levegő lesz, ami a meleg oldalra átsodródva bővülhet.
Steve Truscott kiszámolta, hogy szerinte a kiszorító hengerhez képest 46% átmérőjűnek kell lennie a dugattyúnak.
Ami még fontos, hogy a szelep-lyuk kivitelezésénél figyeljünk arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt tudjon a levegő távozni és beszívódni. Ehhez keskeny, de széles lyukat kell készítenünk.

Nagyon érdekes felvetést tett közzé W. Haag, miszerint a Manson-gép gyakorlati diagramja közelebb áll az elméletiéhez, ezért akár jobban is teljesíthet, mint egy Stirling motor! (?)


További irodalom:
http://www.geocities.ws/kenboak/Manson.html
Itt látható BladeAttila első, módosított működésű Manson gépe:


Manson gép koncepció, ahol a munkadugattyú nem esz el annyi teret a hideg oldalon, így több hideg gáz tud a meleg oldalra átsöpörve tágulni. A főtengelyen lévő hajlítások azonos fázisszögben, csak eltérő hosszon mozgatják a dugattyúkat.

Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , , ,