A Stirling technológia felhasználásának lényege, hogy hőenergiából mozgási, abból pedig generátorok segítségével elektromos energiát állítsunk elő.
Azonban a Stirling gépet fordítottan is lehet működtetni, vagyis mozgási energiát befektetve (pl. megforgatva), hőszivattyúkét (hűtő vagy fűtőgépként) is üzemeltethető.
https://www.youtube.com/watch?v=GFfMruoRMGo&list=PL_PWXXVUD7iq9FvbLffjVYsA--L300Knn
Azonban a Stirling gépet fordítottan is lehet működtetni, vagyis mozgási energiát befektetve (pl. megforgatva), hőszivattyúkét (hűtő vagy fűtőgépként) is üzemeltethető.
https://www.youtube.com/watch?v=GFfMruoRMGo&list=PL_PWXXVUD7iq9FvbLffjVYsA--L300Knn
A működése:
A Stirling gép ilyenkor hőszivattyúként működik. Leggyakrabban elektromos energia felhasználásával a munkadugattyú sűríteni kezdi a gázt, mely eközben felmelegszik. A gáz megnövekedett hőmérsékletét elvonjuk, amivel akár fűteni is lehet. Ezután a kiszorító dugattyú áttereli a gép hűtött oldalára a gázt, a munkadugattyú pedig visszatér a kiindulási helyzetébe. A gáz nyomása normalizálódik, közben kitágul az eredeti mértékben, de mivel az előző ciklusban hőenergiát vontunk ki belőle, így annyival alacsonyabb hőmérsékletre hűl le. A gépnek ezt a ciklusát így hűtésre is fel lehet használni.
A legmodernebb Stirling ciklusú gépek termoakusztikus elven működnek, melyekről később a termoakusztikus gépkenél olvashatsz bővebben.A hagyományos Stirling hűtőgépeknél több típust is használnak. Például a Stirling Cryogenics gépei 1, vagy 4 hengeresek. Képesek extrém alacsony hőfokot előállítani, -75-től, akár -250 Celsius fokig, így kiválóan lehet használni őket a gázok cseppfolyósítására.
Történelmi adatok:
1834 John Herschel Csillagász hűtött először Stirling-géppel.
1849-ben a skót származású, de Dél-karolinába (USA) kivándorolt John Gorrie, már jeget állított elő vele.
1876-ból Alexander Carnegie Kirk publikációjából kitűnik, hogy akkoriban már szélesebb körben is ismerték a hűtő technológiát.
A századfordulóra mégis, szinte teljesen feledésbe merültek a hideget előállító Stirling gépek, és csak 1940-ben, a Holland Philips cég karolja fel újra a technológiát.
1946-ban JWL Köhler Philips vezetésével gázt cseppfolyósítottak.
1964-ben, mikor William Beale, az Ohio egyetem professzora megalkotta szabad (free) dugattyús gépét.
A free dugattyús hűtőgép:
Beale rajza a free dugattyús gépéről |
Az első gyakorlati free hűtőgép:
1995-ben David Berchowitz, dél-afrikai mérnök, aki korábban dolgozott a Sunpowernél is elhatározta, hogy napenergiával működő hűtőt fog készíteni, de szem előtt tartja a valós felhasználói igényeket is. Megalapította saját cégét, a Holland székhelyű Global Cooling Inc-t, és megkezdte a free Stirling hűtők kereskedelmi forgalmazását.
-50 fok Celsiusra tervezett hűtő egység |
2001-ben a szabad dugattyús Stirling hűtőszekrények 30%-kal kevesebb energiát használtak, egyharmaddal kisebb volt a súlyuk és nem tartalmaztak az ózonrétegre káros fluorozott szénhidrogéneket, mint a Rankine rendszerű hagyományos hűtők!
Így működik a free dugattyús stirling hűtő:
MC hűtőgép:
A lendkereket egy 40 Wattos motor forgatja. Ez rázza az egész gépet 26 mm-es lökettel, aminek a másik oldalát a keretben lévő gumilap tartja. A munkadugattyú nem mozog, az az állványhoz van rögzítve. A kiszorító dugattyú mindössze kettő millimétert rezeg. A kiszorító mozgását mágnesekkel befolyásolják, hogy a mozgásának a fáziskülönbsége a munkadugattyúhoz képest minél inkább 90 fokhoz közeli legyen. A kamra másik oldala, vagyis a gép vége a hideg oldal. Sajnos, hogy milyen hőmérsékleti teljesítményt tud leadni, arról nincsenek információink, mindenesetre érdekes gép!
Erről a gépről, és egyéb érdekes modelljeiről bővebben Huber saját oldalán olvashattok:
http://www.alice-dsl.net/bsuhrbier3/MC_Cooler.htmlErről a gépről, és egyéb érdekes modelljeiről bővebben Huber saját oldalán olvashattok:
Egy hasonló japán kísérlet:
http://members.jcom.home.ne.jp/kobysh/experiment/Cooler/cooler1.html
A legújabb generációt képviselik a termoakusztikus hűtőgépek.
A termoakusztikával részletesebben a termoakusztikus géptípusoknál foglalkozunk.
A képen a Los Alamos National Laborratory földgáz csepfolyósító (-160 fok celsius) termoakusztikus gépe látható:
A hang nyomásfluktuáció. A hangot a csőbe vezetjük amely egy műanyag regenerálót (film) tartalmaz. Amikor a nyomás nő a csőben, a zárt vége felé a gáz tömörödik és felmelegszik. A megnövekedett hőmérsékletéből pedig lead a környezetének a regeneráló felső részén keresztül. Amikor a nyomás csökken, a gáz egy része hátrább húzódik a regenerálóban, a hőmérséklete leesik és hőt von el a környezetétől. Mivel a gázból már az előzőekben elvontunk hőt, amikor a nyomása visszaesik, hidegebbre hűl, mint a környezeti hőmérséklet. Tehát, a regenerátor felső része melegszik, az alsó pedig lehűl, így működik az állóhullámú termoakusztikus hűtőgép, amely az alábbi videón látható.
Egy videó a termoakusztikus hűtőről:
Egy másik:
https://www.youtube.com/watch?v=u8x3ihZMs7o
Pulse Tube:
https://en.wikipedia.org/wiki/Pulse_tube_refrigerator
Kísérleteink:
Attila termoakusztikus hűtőgép kísérletei:
https://www.youtube.com/watch?v=ISfSo3TQrWs
https://www.youtube.com/watch?v=33BlHHbXZhQ
https://www.youtube.com/watch?v=sOZ7V0RolSA
https://www.youtube.com/watch?v=Rh39l054Aec
Enyém:
https://youtu.be/nrrM1Cuy8JQ
https://www.youtube.com/watch?v=4epd4aLU3co
Néhány publikus koncepciónk:
https://www.youtube.com/watch?v=u8x3ihZMs7o
Pulse Tube:
https://en.wikipedia.org/wiki/Pulse_tube_refrigerator
Kísérleteink:
Attila termoakusztikus hűtőgép kísérletei:
https://www.youtube.com/watch?v=ISfSo3TQrWs
https://www.youtube.com/watch?v=33BlHHbXZhQ
https://www.youtube.com/watch?v=sOZ7V0RolSA
https://www.youtube.com/watch?v=Rh39l054Aec
Enyém:
https://youtu.be/nrrM1Cuy8JQ
https://www.youtube.com/watch?v=4epd4aLU3co
Néhány publikus koncepciónk:
https://www.youtube.com/watch?v=Cl-ibja0sVc
Dokumentumok, pdf.-ek:
Nem stirling de érdekes, és foglalkoztunk is vele, gumihűtő:
Nem stirling de érdekes, és foglalkoztunk is vele, gumihűtő:
http://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/19700000259.pdf
Hűtőgép kísérletek:
Hűtőgép kísérletek:
http://d-scholarship.pitt.edu/9661/1/ryants_etd2009.pdf
http://drum.lib.umd.edu/bitstream/1903/11283/1/Chinn_umd_0117N_11865.pdf
http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a280925.pdf
http://drum.lib.umd.edu/bitstream/1903/11283/1/Chinn_umd_0117N_11865.pdf
http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a280925.pdf
a stack helyzete:
http://theglobaljournals.com/paripex/file.php?val=May_2014_1400155359_f3d33_30.pdf
egyéb:
http://ijlct.oxfordjournals.org/content/8/suppl_1/i79.full
free stirling gépről pdf:
http://books.google.hu/books?id=POLgG5mma6IC&pg=PA75&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
http://theglobaljournals.com/paripex/file.php?val=May_2014_1400155359_f3d33_30.pdf
egyéb:
http://ijlct.oxfordjournals.org/content/8/suppl_1/i79.full
free stirling gépről pdf:
http://books.google.hu/books?id=POLgG5mma6IC&pg=PA75&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
Kocka:
Forrás: